„Hazánk első szocialista városa” szinte teljes
egészében a tervezőasztalon született, és úgyszólván egyetlen hatalmas
zöldmezős beruházásként valósult meg pár évtized leforgása alatt. Igazi
mintavárosnak épült, ebből adódóan városképe minden más városunkénál jobban
tükrözi a szocialista ideált. Bár az ideológia azóta eltűnt, a város ma is él:
sétánk során az elmúlt 60 évben bekövetkezett változásokat mutatjuk be, hogyan
is működik egy szocialista város a kapitalizmus keretei között.
Dunaújváros első üteme a Duna-part
feletti 50 méter magas löszfennsíkra települt, egykor mezőgazdasági
művelés alatt álló területek helyén, úgyszólván a semmiből épült fel az 1950-es
évek legelején. Az új iparváros urbanisztikai koncepcióját Weiner Tibor műegyetemi
tanár dolgozta ki, aki a város főépítésze és az építkezés helyszíni irányítója
volt, emellett több dunaújvárosi épület tervezője is.
A Belváros
A Belváros az ún. szomszédsági egység elvének
megfelelően épült fel, ez az első e rendszer szerint felépült városrész
Magyarországon. A lakóépületekhez - meghatározott lakosságszám után - könnyen
elérhetően telepítették a közintézményeket, a főútvonalak a tömbök szélén
vezetnek, nem adván okot átmenő forgalom kialakulására. A Belvárost forgalmas
üzletutcák keretezik, belsejét kis forgalmú, csendes lakóutcák tárják fel, az
intézmények pedig a tömbbelsőben helyezkednek el, a lakóépületektől
gyalogszerrel is jól megközelíthetően.
A Belváros épületeinek jelentős részét az 1950-es
évek legelején, tehát még a modernizmus jegyében kezdték el tervezni. A
szocreál stíluskorszak beköszönte azonban sokszor épp a tervezés végső
fázisával vagy a kivitelezés folyamatával esett egybe, így sok helyütt
láthatunk olyan díszítéseket, amelyek az "utolsó pillanatban"
kerültek az épületekre, hogy meg tudják testesíteni a "tartalmában
szocialista, formájában nemzeti" központi iránymutatást. Későbbi épületek
pedig éppen hogy ennek az ellenkezőjét mutatják: a hruscsovi desztalinizáció
nyomait viselik, az eredetileg szocreálnak tervezett homlokzatokról
hagyták el vagy távolították el utólag a díszítéseket.
Dunaújváros főutcája a Vasmű
(egykor Sztálin) út. Ha valaki arra kíváncsi, mi is a szocialista realizmus
magyar változata, itt kezdje az ismerkedést a várossal.
A Vasmű út nyugati oldalán az első épület
az egykori Arany Csillag Szálló és az Irodaház hatalmas közös tömbje (Zilahy
István, 1951). (A régi kép forrása.)
A szállodarész szocreál homlokzatát
nemrég szépen felújították...
... úgy ragyog a napsütésben, mintha
tényleg egy klasszicista kastély homlokzata lenne!
A szállodaépület mellett kis teresedés nyílik, a Dózsa György tér,
itt áll Szrogh György
Dózsa Filmszínháza (1951). (Régi kép: képeslapfotó)
Dózsa Filmszínháza (1951). (Régi kép: képeslapfotó)
A mozi még mindig működik, modernista homlokzatán nem történt
jelentős változás.
A mozi körüli tér szépen rendezett. Déli
oldalán Wágner Nándor Korsós lány c. szobra áll medencével és béka vízköpőkkel.
Mögötte áll Jálics János lakóháza, amely az Arany Csillag Szálló párja a Vasmű
út utcaképében...
... de ennek a homlokzata még nem került
felújításra. A hatalmas épület lakásállománya egyébként igen heterogén,
egyszobástól a négyszoba-hallos lakásokig a legkülönbözőbb beosztásúak
megtalálhatóak benne.
A Vasmű út és a Kossuth Lajos utca sarkán
áll a Belváros legmagasabb épülete. Ahogyan a régi képen is látszik, a ház
tetején egykor egy hatalmas neongalamb állt, amely még a Duna túlpartján lévő
falvakból is jól látszott. Büszkén hirdette a világbékét és az itteni élet
nagyszerűségét. (A régi kép innen.)
A Vasmű út derekán készült képek 1960-as
évekből és napjainkból. Az útvonalat nyugati oldalán nagyvárosias beépítés,
keleti oldalán széles parksáv szegélyezi. Azóta hatalmasra nőttek a fák, szinte
teljesen eltakarva az épületek homlokzatát. (Régi kép: képeslapfotó.)
A Vasmű út nyugati oldalán Weiner Tibor ötemeletes sávházai (1951)
állnak...
(Régi kép forrása.)
(Régi kép forrása.)
... amelyek bütüjük formája és színe alapján méltóképp viselik a
"medve" becenevet.
A Vasmű út sétánya délelőtti
súrolófényben. A legtöbb magyarországi tömeges lakásépítés során épült
városrészben tömbösítve, pavilonszerűen kerültek az üzletek elhelyezésre. Itt
viszont a lakóházak földszintjén vannak az üzletek, így a sétány tele van
élettel, járókelőkkel!
A Belváros középső részét csendes lakóutcák tárják fel.
Dunaújváros első utcáját, a Május 1. utcát alacsonyabb, szabadon álló beépítés
jellemzi.
Az utcát Schall József íves, lebegő
pillangótetős "bivaly" típustervének (1950) változatai szegélyezik.
Itt Dunaújvárosban épült belőlük a legtöbb, de országszerte sok helyen
láthatunk belőlük. A két végszekció között variálható lakóház 1-4 lépcsőházas
változatban épült, ez egy egylépcsőházas változat.
Ezen a hosszabb, négyszekciós változaton
jól megfigyelhető, hogy az 1950-es évek elejétől ezt a típust is elkezdték
felöltöztetni szocreál elemekkel. Itt például ablakkeretezést és felső párkányt
kapott.
Visszatekintés a Május 1. utcán dél felé,
a víztorony irányába. Baloldalt egy már felújított "nagybivaly"
lakóház. A Belvárosnak ez a része ma is minőségi lakókörnyezet (régi kép innen).
A Május 1. utca a Bartók Béla (korábban
November 7.) térbe torkollik, ahol több jelentős középület is áll. Korábban sok
üzlet is volt itt, így élénk volt a gyalogosforgalom, ma napközben a tér
csendes, nyugodt (régi kép: képeslapfotó).
A Bartók Béla tér északi részén áll a Vági Oszkár tervezte Béke
Étterem és Üzletház (1956), Dunaújváros első étterme.
Déli homlokzatának parapetjét ma is Iván Szilárd jó állapotban
lévő színes mozaikjai díszítik.
A tér nyugati oldalán áll Kiss Dezső színházépülete (1951).
2000-ben teljesen felújították...
... amelynek következtében a Petőfi liget felőli homlokzat
árkádjai beépítésre kerültek. (Régi kép: képeslapfotó.) Az összhatás valóban
megnyerő...
... de a részletmegoldások nem mindenhol voltak túl finomak és
szofisztikáltak...
A színház terasza a Petőfi ligetre néz.
Szépen gondozott park olyan kedves kis részletekkel, mint ez a
zenepavilon.
A Belvárost délről és nyugatról keretes
beépítésű lakóházak szegélyezik, egyúttal felfogva a peremen haladó főútvonalak
zaját a tömbbelsők felé (Schall József, 1950).
A Szórád Márton út a Belváros nyugati
peremén vezet. Az itt sorakozó lakótömbök az utólagos tetőtér-beépítés teljes
spektrumát felsorakoztatják: tetőablak, manzárdtető és a
"kutyaólaknak" is becézett kis nyeregtetős felépítmények.
Kutyaólak és pilaszteres-balusztrádos
klasszicizáló homlokzat a Szórád Márton út és a Dózsa György út sarkán (Zilahy
István, 1951).
A keretes lakótömbök közé pillérsoros
árkáddal ellátott üzletsor ékelődik (Krizka György, 1953). A kései szocreál
épületek példája, ahol a díszítésekből már számos darabot elhagytak a Sztálin
halálát követő fordulat után.
A keretes beépítés mögött helyezkednek el
a szomszédsági egység oktatási intézményei: Bartha Tibor szocreál homlokzatú
óvodája a klasszicizmus formavilágából merít (1952)...
... Zilahy István és Schall József iskolája (Vasvári Pál
Általános Iskola, 1951) még modernista homlokzata, de már párkánnyal és
reliefekkel.
A keretes beépítés mögött csendesebb
lakóutcák vezetnek. A Görbe utcát Schall József kockaházainak módosított
változatai szegélyezik, magastetős kialakítással, modernista homlokzatokkal.
A Görbe utca Kádárral és nélküle, ötvenöt év különbséggel. (Régi
kép forrása.)
A park és a Görbe utca felől árkádokon
jutunk át a Belváros másik tengelyének számító Kossuth Lajos utcára. Az
átjáró feletti változatos alaprajzú épületet Schall József jegyzi (1954), zárt
erkélyei kedves színfoltjai a városképnek.
A Kossuth Lajos utcai homlokzaton még sarokerkély is kialakítást
nyert, egyedi ornamentális sgraffito díszítése Medveczky Jenő műve, ma is jó
állapotban van.
A Kossuth Lajos utca egy őszi délelőttön. A hatalmasra nőtt
platánfák szerves részei szocreál városrészeink utcaképének. Kár, hogy teljesen
eltakarják a jellegzetes homlokzatokat.
A Kossuth Lajos utcát Schall József nagyméretű lakóházai
szegélyezik (1951).
Balusztrádos erkélyeikkel, pilaszterpáros kapuzataikkal a szocreál
lakóház-homlokzatok legtipikusabb példái.
A mozi mögötti ugyanilyen típusú háztömb földszintjén kiülős
vendéglátóhelyek is sorakoznak.
A Belváros él. Már-már elhisszük, hogy a kulisszák egy későbarokk kisváros épületei.
A Belváros él. Már-már elhisszük, hogy a kulisszák egy későbarokk kisváros épületei.
