Dunaújváros: moderntől modernig a szocreálon át II.

Dunasor

A Vasmű úttól keletre, a löszfennsík Duna felőli szélén létesült Dunaújváros másodikként felépült városrésze. Változatos beépítés jellemzi, északi és déli részén jellemzően szocreál stílusú keretes és sávos beépítésű modern lakónegyed épült fel, a középső sávban pedig fontos közintézmények kerültek elhelyezésre, jellemzően már a lakóépületek elkészülte után.

Dunaújváros intézményi központja a Városháza tér, amelynek leghangsúlyosabb épülete a Polgármesteri Hivatal toronyépülete. A téglatest formájú tömegekkel érdekes
kontrasztot képez a kör alakú óra... 

 

... de főképp ez a lámpaköltemény!

A vertikális tömeghez kötelező lepény, ma okmányiroda és bíróság. Mint legtöbb tisztán igazgatási funkciójú városi főterünk, ez is teljesen élettelen, pang az ürességtől.

 A Városháza (egykor Lenin) tér Leninnel és nélküle. (Régi kép innen.)

Homlokzati anyagok: műkő és tégla.

A főtértől északra két keretes tömb épült fel még az 1950-es években: A Liszt Ferenc-kert és az Erkel-kert. A komor szocreál homlokzatok egyhangúságát csak az áttört kőkorlátos erkélyek dobják fel.

Akiknek nem jutott erkély, azok jobb híján a kőkeretes ablakpárkányba rakták ki virágaikat. Még szerencse, hogy alatta ott a timpanon, amin lecsúszva egy méterrel alacsonyabbról esnek majd a járókelők fejére a cserepek!

A belvárosban már látott módon a tetőterek itt is beépítésre kerültek: az eddigiek közül ez a legeredetibb megoldás: kis saroktorony szélkakassal.

A Városháza tér déli részén áll az egykori pártház, ma városi múzeum (Weiner Tibor, 1951). Weiner nagyvonalú igazgatási központot tervezett a főtér helyére az 1950-es évek legelején, ebből a tervből csak ez a szerény méretű pártszékház valósult meg.

Erkélyrácsa ma is a régi időket idézi...

 

A túlságosan is szerényre sikerült pártház épülete szerencsétlenül eltörpült a Vasmű út nyugati oldalán álló Irodaházhoz és Arany Csillag Szállóhoz képest. Ennek a tarthatatlan helyzetnek az ellensúlyozására a főtértől délre a 60-as években mozgalmas beépítés valósult meg. Baranyai Ferenc lakóházai érdekes tömegalakítású, talán kissé sok elemmel operáló épülettömböt alkotnak (1961).

 Az épületszárnyakat az utca felett többszintes híd köti össze...

 ... amely jelenleg eléggé életveszélyes állapotban van...

Az épület déli homlokzata jellegzetes hatvanas évekbeli megoldás, amely teljes felületen nyitott loggiáival megnyílik a park zöldje felé, ugyanakkor megfelelő árnyékolást is ad.

A háztömb Vasmű úti oldalában kapott helyet a dunaújvárosi kortárs művészet...

 ...szentélye.

Átömlő lépcső, átkelés a szocreál világából a mába. Nagyon sok szimbolikus értelmezés lehetséges...

 .. ahogy a belső térben is: Adidas-ablak...

A Vasmű út dunasori oldalán áll Dunaújváros egyik legizgalmasabb épülete, Ivánka András rendelőintézete (1951). A hosszanti szárny még az eredeti terv szerinti modernista homlokzattal épült meg... (Régi kép: képeslapfotó.)

... azonban a kör alakú előcsarnokot már szokatlan módon egyiptomi díszítőelemekkel öltöztették fel! Ide be is megyünk.

 

A kör alakú belső előtér nagyon jellegzetes belsőépítészeti alkotása a korszaknak.
A végigfutó emeleti erkélykorlát hajlított fából készült! Formálása az ókori egyiptomi építészet  oszlopfőihez nyúlik vissza.

Jellegzetes szocreál szobor. Az erős és egészséges anya két gyermekével. A nagyobbik virággal köszönti édesanyját.

A termet megvilágító nyílások üvegbetétei szódásüvegaljak.

 

Az íves kerengőben kaptak helyet az öltözők.

A henger és a téglatest formájú épülettömegek találkozásánál érdekes belső tér jött létre. Ivánka András ezt a maradékteret nagyon kreatívan használta fel. A megnyitások sok fényt adnak a téröblösödésnek, ahová a lépcső is megérkezik. Itt az előtérben különböző képzőművészeti alkotások kaptak helyet: egy Zsolnay-ivókút és a szocializmust építő munkások muráliái is díszítik a teret.

A szakorvosi rendelőintézet mögött áll Farkasdy Zoltán kórházépülete (1964), amelyért a tervező Ybl-díjat kapott.

Jellegzetes födémsávos homlokzat, már a szocreál után visszatérő modern tipikus eleme. Nagyon finom gesztus csillagszerűen szétálló szárnyak végének visszabillentése a megemelt attikafallal.

Tovább a Vasmű út keleti oldalán is hatalmas platánok alkotnak fasort. Közöttük kisebb pavilonépületekben különböző szolgáltató funkciók kaptak helyet.

A Vasmű út keleti oldalán három-ötemeletes sávházak állnak (Weiner Tibor, 1951), amelyek mintegy 250 méter hosszúságban hatalmas falként takarják el a Vasmű út felől a Dunasor hátsó, csendesebb részeit.

Monumentális átjárókon lehet ájtutni a sávházak mögötti Gagarin térre. A névadást nem csak a korszellem diktálta: a világ első űrhajósa maga is megfordult a városban!

Jurij Gagarint fogadják az ünneplő dunaújvárosiak a rendelőintézet előtt (kép forrása).

A Gagarin térről a Dunához vezető Kisdobos utcában áll Jálics János Vasmű úti lakóházának változata (1952). Az előtte lévő parkból úgy fest, mint egy későbarokk kastély...

A főutcán praktikus árkádok itt a mellékutcákban teljesen feleslegesek, értelmetlenek.

A szocreál épülettömbhöz 1958-ban egy modernista szárny épült, egyedi erkélyekkel.

Az épület északi oldala függőfolyosós kialakítású, egyedi festésű, darázsmintás korlátokkal.

A Dunasor Vasmű útra merőleges utcái a Duna feletti magaspartra futnak ki. A Kossuth Lajos utca végén áll Somogyi József kitűnően elhelyezett Aratók c. szobra (1979), háttérben a végtelen, termékeny síksággal.

 Érdemes megfigyelni jobbról a második nőalak nyaktörő igyekezetét.

A löszfal itt nagyon meredek peremmel szakad le a folyamhoz, ezen a szakaszon az idők során számtalan kisebb-nagyobb földcsuszamlás következett már be. A városépítéssel, a természeti környezetbe való durva beavatkozással a talajvíz jelentős mértékben megemelkedett, és ez tovább gyengítette a löszfal stabilitását. 

1964 és 1965 telein hatalmas partfalomlások történtek, épületek, szivattyútelepek, közművezetékek csúsztak a Dunába, és már az újonnan épülő Barátság városrészt is veszélyeztették a földmozgások (képek forrása). Az esetleges katasztrófák megelőzése érdekében a löszpart belterületi szakaszát komolyan megerősítették, a partfal állagmegóvására, karbantartásra pedig külön céget - Dunaújvárosi Partfalvédelmi Vállalat - hoztak létre.

Épül a lépcsős partfal.

A kész teraszos rézsű a Dunasor északi részén.

 

Ma a partfal tetején és alján egyaránt sétányok húzódnak, ezeket kőből kirakott lépcsők kötik össze. A talaj összetartása és a csapadékvíz felszívása céljából a teraszos lejtőkre értékesebb növényeket, helyenként táji jellegű ritkaságokat is telepítettek. Így a Duna-part ma Dunaújvárosnak a központból pár percnyi sétával elérhető  "házi arborétuma", számtalan napozó- és pihenőhellyel, játszótérrel.

 

A felső sétány, akárcsak a partfal többi szintje, szépen gondozott, s mára a dunaújvárosiak kedvenc kocogóterepévé vált. A sétány belvárosi szakaszán szoborparkot alakítottak ki, ahol a Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep munkáit láthatjuk. A rendszeresen megrendezésre kerülő művésztelep alkotóinak bázisa a Dunai Vasmű, ahol ipari körülmények állnak a szobrászok rendelkezésére, az itt gyártott acélelemekből nagyméretű köztéri alkotások is készülhetnek. A szoborpark alkotásainak száma a 70-es évek óta  folyamatosan gyarapodik.

Rómeó és Júlia (Peter Sommerauer, Helmut Karl, 1993). Ritka az a szobor, ami kimondottan balesetveszélyes, de ez határozottan ilyennek tűnik: az erkélyre felvivő lépcső bár nagyon elegáns így korlát nélkül, de a fel-le rohangáló gyerekek jó nagyot eshetnek róla...

Ez itt Mátyás gyűrűje (Berry Parker, 2000).

Szöllőssy Györgyi: Ép és roncsolt csövek (1981), háttérben a kikötővel. Szép példája annak, hogy itt Dunaújvárosban a köztéri alkotásokat nemcsak kiállítják és a sorsukra hagyják, hanem az állagukat óvják is: a szobor pár éve még elrozsdásodva állt itt, azonban nemrég az eredeti színterv szerint újrafestették.

A szoborpark déli végén áll a legnagyobb, 13 méteres kompozíció, Ingo Glass alkotása (1987), amely a művész tíz Duna menti országban felállított szobrainak egyike, a mű kelet és nyugat összetartozását fejezi ki.

Végül egy panorámakép a szobrok hátterét adó látványról, lenyűgöző innen a kilátás a szélesen hömpölygő Dunára és az Alföldre.

Dunaújváros: moderntől modernig a szocreálon át I.

 „Hazánk első szocialista városa” szinte teljes egészében a tervezőasztalon született, és úgyszólván egyetlen hatalmas zöldmezős beruházásként valósult meg pár évtized leforgása alatt. Igazi mintavárosnak épült, ebből adódóan városképe minden más városunkénál jobban tükrözi a szocialista ideált. Bár az ideológia azóta eltűnt, a város ma is él: sétánk során az elmúlt 60 évben bekövetkezett változásokat mutatjuk be, hogyan is működik egy szocialista város a kapitalizmus keretei között.

Dunaújváros első üteme a Duna-part feletti 50 méter magas löszfennsíkra települt, egykor mezőgazdasági művelés alatt álló területek helyén, úgyszólván a semmiből épült fel az 1950-es évek legelején. Az új iparváros urbanisztikai koncepcióját Weiner Tibor műegyetemi tanár dolgozta ki, aki a város főépítésze és az építkezés helyszíni irányítója volt, emellett több dunaújvárosi épület tervezője is. 

A Belváros

A Belváros az ún. szomszédsági egység elvének megfelelően épült fel, ez az első e rendszer szerint felépült városrész Magyarországon. A lakóépületekhez - meghatározott lakosságszám után - könnyen elérhetően telepítették a közintézményeket, a főútvonalak a tömbök szélén vezetnek, nem adván okot átmenő forgalom kialakulására. A Belvárost forgalmas üzletutcák keretezik, belsejét kis forgalmú, csendes lakóutcák tárják fel, az intézmények pedig a tömbbelsőben helyezkednek el, a lakóépületektől gyalogszerrel is jól megközelíthetően. 

A Belváros épületeinek jelentős részét az 1950-es évek legelején, tehát még a modernizmus jegyében kezdték el tervezni. A szocreál stíluskorszak beköszönte azonban sokszor épp a tervezés végső fázisával vagy a kivitelezés folyamatával esett egybe, így sok helyütt láthatunk olyan díszítéseket, amelyek az "utolsó pillanatban" kerültek az épületekre, hogy meg tudják testesíteni a "tartalmában szocialista, formájában nemzeti" központi iránymutatást. Későbbi épületek pedig éppen hogy ennek az ellenkezőjét mutatják: a hruscsovi desztalinizáció nyomait viselik, az eredetileg szocreálnak tervezett homlokzatokról hagyták el vagy távolították el utólag a díszítéseket.

Dunaújváros főutcája a Vasmű (egykor Sztálin) út. Ha valaki arra kíváncsi, mi is a szocialista realizmus magyar változata, itt kezdje az ismerkedést a várossal.

A Vasmű út nyugati oldalán az első épület az egykori Arany Csillag Szálló és az Irodaház hatalmas közös tömbje (Zilahy István, 1951). (A régi kép forrása.)

  

A szállodarész szocreál homlokzatát nemrég szépen felújították...

... úgy ragyog a napsütésben, mintha tényleg egy klasszicista kastély homlokzata lenne!

A szállodaépület mellett kis teresedés nyílik, a Dózsa György tér, itt áll Szrogh György
Dózsa Filmszínháza (1951). (Régi kép: képeslapfotó)

A mozi még mindig működik, modernista homlokzatán nem történt jelentős változás.

  

A mozi körüli tér szépen rendezett. Déli oldalán Wágner Nándor Korsós lány c. szobra áll medencével és béka vízköpőkkel. Mögötte áll Jálics János lakóháza, amely az Arany Csillag Szálló párja a Vasmű út utcaképében...

... de ennek a homlokzata még nem került felújításra. A hatalmas épület lakásállománya egyébként igen heterogén, egyszobástól a négyszoba-hallos lakásokig a legkülönbözőbb beosztásúak megtalálhatóak benne.

A Vasmű út és a Kossuth Lajos utca sarkán áll a Belváros legmagasabb épülete. Ahogyan a régi képen is látszik, a ház tetején egykor egy hatalmas neongalamb állt, amely még a Duna túlpartján lévő falvakból is jól látszott. Büszkén hirdette a világbékét és az itteni élet nagyszerűségét. (A régi kép innen.)

A Vasmű út derekán készült képek 1960-as évekből és napjainkból. Az útvonalat nyugati oldalán nagyvárosias beépítés, keleti oldalán széles parksáv szegélyezi. Azóta hatalmasra nőttek a fák, szinte teljesen eltakarva az épületek homlokzatát. (Régi kép: képeslapfotó.)

A Vasmű út nyugati oldalán Weiner Tibor ötemeletes sávházai (1951) állnak...
(Régi kép forrása.)

... amelyek bütüjük formája és színe alapján méltóképp viselik a "medve" becenevet.

 

A Vasmű út sétánya délelőtti súrolófényben. A legtöbb magyarországi tömeges lakásépítés során épült városrészben tömbösítve, pavilonszerűen kerültek az üzletek elhelyezésre. Itt viszont a lakóházak földszintjén vannak az üzletek, így a sétány tele van élettel, járókelőkkel!

A Belváros középső részét csendes lakóutcák tárják fel. Dunaújváros első utcáját, a Május 1. utcát alacsonyabb, szabadon álló beépítés jellemzi.

Az utcát Schall József íves, lebegő pillangótetős "bivaly" típustervének (1950) változatai szegélyezik. Itt Dunaújvárosban épült belőlük a legtöbb, de országszerte sok helyen láthatunk belőlük. A két végszekció között variálható lakóház 1-4 lépcsőházas változatban épült, ez egy egylépcsőházas változat.

  

Ezen a hosszabb, négyszekciós változaton jól megfigyelhető, hogy az 1950-es évek elejétől ezt a típust is elkezdték felöltöztetni szocreál elemekkel. Itt például ablakkeretezést és felső párkányt kapott.

Visszatekintés a Május 1. utcán dél felé, a víztorony irányába. Baloldalt egy már felújított "nagybivaly" lakóház. A Belvárosnak ez a része ma is minőségi lakókörnyezet (régi kép innen).

A Május 1. utca a Bartók Béla (korábban November 7.) térbe torkollik, ahol több jelentős középület is áll. Korábban sok üzlet is volt itt, így élénk volt a gyalogosforgalom, ma napközben a tér csendes, nyugodt (régi kép: képeslapfotó).

A Bartók Béla tér északi részén áll a Vági Oszkár tervezte Béke Étterem és Üzletház (1956), Dunaújváros első étterme.

Déli homlokzatának parapetjét ma is Iván Szilárd jó állapotban lévő színes mozaikjai díszítik.

A tér nyugati oldalán áll Kiss Dezső színházépülete (1951). 2000-ben teljesen felújították...

... amelynek következtében a Petőfi liget felőli homlokzat árkádjai beépítésre kerültek. (Régi kép: képeslapfotó.) Az összhatás valóban megnyerő...

... de a részletmegoldások nem mindenhol voltak túl finomak és szofisztikáltak...

 

A színház terasza a Petőfi ligetre néz. Szépen gondozott park olyan kedves kis részletekkel,  mint ez a zenepavilon.

A Belvárost délről és nyugatról keretes beépítésű lakóházak szegélyezik, egyúttal felfogva a peremen haladó főútvonalak zaját a tömbbelsők felé (Schall József, 1950).

A Szórád Márton út a Belváros nyugati peremén vezet. Az itt sorakozó lakótömbök az utólagos tetőtér-beépítés teljes spektrumát felsorakoztatják: tetőablak, manzárdtető és a "kutyaólaknak" is becézett kis nyeregtetős felépítmények.

 

Kutyaólak és pilaszteres-balusztrádos klasszicizáló homlokzat a Szórád Márton út és a Dózsa György út sarkán (Zilahy István, 1951).

A keretes lakótömbök közé pillérsoros árkáddal ellátott üzletsor ékelődik (Krizka György, 1953). A kései szocreál épületek példája, ahol a díszítésekből már számos darabot elhagytak a Sztálin halálát követő fordulat után.

A keretes beépítés mögött helyezkednek el a szomszédsági egység oktatási intézményei: Bartha Tibor szocreál homlokzatú óvodája a klasszicizmus formavilágából merít (1952)...

... Zilahy István és Schall József iskolája (Vasvári Pál Általános Iskola, 1951) még modernista homlokzata, de már párkánnyal és reliefekkel.

A keretes beépítés mögött csendesebb lakóutcák vezetnek. A Görbe utcát Schall József kockaházainak módosított változatai szegélyezik, magastetős kialakítással, modernista homlokzatokkal.

A Görbe utca Kádárral és nélküle, ötvenöt év különbséggel. (Régi kép forrása.)

A park és a Görbe utca felől árkádokon jutunk át a Belváros másik tengelyének számító Kossuth Lajos utcára.  Az átjáró feletti változatos alaprajzú épületet Schall József jegyzi (1954), zárt erkélyei kedves színfoltjai a városképnek.

A Kossuth Lajos utcai homlokzaton még sarokerkély is kialakítást nyert, egyedi ornamentális sgraffito díszítése Medveczky Jenő műve, ma is jó állapotban van.

A Kossuth Lajos utca egy őszi délelőttön. A hatalmasra nőtt platánfák szerves részei szocreál városrészeink utcaképének. Kár, hogy teljesen eltakarják a jellegzetes homlokzatokat.

A Kossuth Lajos utcát Schall József nagyméretű lakóházai szegélyezik (1951). 

Balusztrádos erkélyeikkel, pilaszterpáros kapuzataikkal a szocreál lakóház-homlokzatok  legtipikusabb példái.

A mozi mögötti ugyanilyen típusú háztömb földszintjén kiülős vendéglátóhelyek is sorakoznak.
A Belváros él. Már-már elhisszük, hogy a kulisszák egy későbarokk kisváros épületei.